Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Őslények

Ebben a menüpontban az őslényekről lesz szó. Először is a magyarországi; ipolytarnóci  és iharkúti őslényekről fogsz olvasni.

Ipolytarnóc

A geológiai tanösvény középső szakaszán bukkan felszínre az a lábnyomos homokkő, melyen páratlan értékű pillanatfelvételek, ősállati nyomok maradtak hátra. Ez idáig, közel 2 ezer m2 felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát sikerült beazonosítani, de az ősorrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak lábnyomai mellett egyéb nyomfosszíliák is iszapba kövültek. Az ipolytarnóci rétegek előfordulása a világ egyik leggazdagabb komplex lábnyomos lelőhelye!

Madarak 
Ornithotarnocia lambrechti Kordos, 1985 (1)
Aviadactyla media Kordos, 1985 (2)
Tetraornithopedia tasnadii Kordos, 1985 (3)
Passeripeda ipolyensis Kordos, 1985 (4)

Emlősök 
Bestiopeda maxima Kordos, 1985 (11)
Bestiopeda tarnocensis Vialov, 1985 (7)
Carnivoripeda nogradensis Kordos, 1985 (5)
Mustelipeda punctata Kordos, 1985 (6)
Rhinoceripeda tasnadyi Vialov, 1966 (10)
Megapecoripeda miocaenica Kordos, 1985 (8)
Pecoripeda hamori Vialov, 1986 (9)

Nem árt tudni, hogy a latin elnevezések nem az állatok nevei, mert végződései - a nyomfosszíliák nevezéktanát követve - lábnyomokra utalnak. Így például a Bestiopeda név jelentése bestia, szörnyeteg lábnyoma. ( A párhuzamos nevezéktant követve a filmsztárrá előlépett Tyrannosaurus lábnyomának tudományos neve Tyrannosauripus. A tradíció során kialakult gyakorlat magyarázata az, hogy ritka az olyan lelet együttes, ahol a lábnyom mellett ott van a csontváz is, de a pontos beazonosítás hiányában is nevet kell adni a leletnek, a nyomfosszília is kövület. De mi sem menekülhetünk, világunkban mindenki és minden be van sorolva.)

Forrás: http://osmaradvanyok.hu/index.php?p=osallatok-labnyomai

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=wADERatm7V0

Iharkút

Harmincféle gerinces, köztük hat dinoszauruszfaj maradványai kerültek elő az elmúlt tíz évben a Bakonyból, amelynek egyedülálló élővilága volt a kréta időszak végén - mondta az Ősi Attila paleontológus az új ásatási szezon kapcsán az MTI-nek.

Az iharkúti lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel 2000-ben, a feltárások egy évvel később, 2001-ben kezdődtek.Régészet - Dinoszaurusz leletek Iharkúton

"A kutatásainkat Pálinkás József, az MTA elnöke által elindított Lendület-program segítségével folytatjuk, de támogatja a feltárásokat az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok), a Magyar Természettudományi Múzeum, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem is" - emelte ki a paleontológus.

Ismertetése szerint a bakonyi dinoszauruszok és társaik 84 millió évvel ezelőtt, 19 millió évvel a kréta végi tömeges kihalás előtt éltek.

"A fajok jelentős része csak a Bakonyból ismert, a térségnek egyedülálló élővilága volt. Szinte biztos, hogy ez egy elszigetelt terület volt, alapvetően vizes élőhely gázlókkal, rétekkel, erdőkkel. A pollenmaradványok tanúsága szerint szubtrópusi növényzet borította a térséget, a zárvatermők talán gyakoribbak voltak, mint a nyitvatermők, akadtak itt fűzfafélék, babérfélék, de sok egyéb növény is" - jegyezte meg.

A lelőhelyről összesen hatféle dinoszauruszfaj ismert, közülük három növényevő, három pedig ragadozó. Növényevő volt a 4,5 méteres magyar páncélos dinoszaurusz, a Hungarosaurus tormai. Itt került elő a kis szarvval és jellegzetes papagájcsőrszerű szájjal rendelkező, másfél méter hosszú, 25-30 kilogramm testsúlyú növényevő dinoszaurusz, az Ajkaceratops kozmai, amelyről tavaly jelentetett meg Ősi Attila szerzőtársaival tanulmányt a Nature folyóiratban.

 

Régészet - Dinoszaurusz leletek Iharkúton
Az ásatási helyszínen előkerült 85 millió éves kölyök krokodil őrlőfoga. Ezen a nyáron immár 11. alkalommal kutatnak dinoszaurusz maradványok után az iharkúti elhagyott bauxitbányában Ősi Attila paleontológus vezetésével. A homokkő és agyagrétegben megbúvó csonttöredékek mellett többek között végtagcsontokat, fogakat, állkapocs töredéket valamint borostyánokat is találtak. Az expedíciót vezető Ősi Attila ezen a helyen találta meg 2000-ben az első dinoszaurusz csontokat. A most kiásott leletek nagy részét csak azok megtisztítása és konzerválása után tudják beazonosítani. - MTI Fotó: Nagy Lajos

 

"Van egy újabb, egy Rhabdodontida dinoszauruszunk is, amely 2-2,5 méter hosszú, a hátsó két lábán járó növényevő volt, fogkoronáit függőleges irányú barázdák tették jellegzetessé. A Rhabdodontida-csoport kizárólag Európában fordul elő, s úgy néz ki, hogy az iharkúti e család legősibb formáját képviseli. Ez a lelet nagyon fontos a csoport elterjedése és evolúciója szempontjából" - magyarázta Ősi Attila.

Ami a ragadozókat illeti, az egyiket, egy Tetanurae theropoda dinoszauruszt, amely szárazföldi csúcsragadozó volt, kizárólag a fogak alapján ismerik a lelőhelyről.

"Néhány csont alapján ismerjük a két lábon járó Abelisauridae theropoda csoporthoz tartozó dinoszauruszt. Kizárólag Iharkútról ismert a kis termetű, maximum pulykaméretű, feltehetően tollas dinoszaurusz, a Pneumatoraptor, amelynek neve a csontokban levő üregekre utal, ezeket légzsákok tölthettek ki" - sorolta a leleteket a paleontológus.

Ősi Attila kitért a repülő hüllőkre is, amelyek között van egy olyan faj, az Azhdarchidae-családba sorolt "bakonyi sárkány", a Bakonydraco galaczii, amely szintén csak az iharkúti lelőhelyről ismert.

"Számos állkapocseleme, végtagcsontja, csigolyája került elő. Már közel félszáz ilyen állkapocselemet találtunk, ezek mindegyike egy-egy állaté volt. Következésképp a mindenevő, dögevő +bakonyi sárkány+ nagyon gyakori volt ezen a területen, holott a repülőhüllő-leletek igen ritkák. A maradványokból az állat teljes szárnyfesztávolságát körülbelül 3-4 méterre becsülhetjük" - fogalmazott a paleontológus.

Kizárólag a lelőhelyről ismert a kistermetű növényevő krokodil, az Iharkutosuchus makadii, de előkerültek madárcsontok is.

Az első madarak a késő-jurában jelentek meg, és a késő-krétára (a bakonyi lelőhely is ilyen korú) már világszerte elterjedtek voltak. Mégis, a 85 millió éves madárlelet igen ritka.

Az iharkúti lelőhelyről eddig tíz csont került elő, közülük néhány a madarak egy ősi, a kréta időszak végén kihalt alosztályába, az Enantiornithesek közé sorolható.

"Egyéb tulajdonságaik révén bizton kijelenthetjük, hogy egy új fajról van szó, amely a Bauxitornis mindszentyae nevet kapta Mindszenty Andrea, az ELTE professzorának, a bauxitok jeles szakértőjének tiszteletére" - ismertette Ősi Attila.

Forrás: http://moronline.hu/hirek/tudomany/2011/08/04/hat-dinoszauruszfaj-ismert-eddig-bakonybol.html

Videó: http://index.indavideo.hu/video/Laborparti_dinoszaurusz